A hajdinát hazánkban egykor hétköznapi alapanyagként ismerték, azonban fogyasztását szép lassan kiszorította a kenyérgabonák népszerűségének terjedése. A 80-as évektől, a reform táplálkozás hívei kezdték el újra felfedezni ezt a növényt, és ma nem csak a bioboltokban, reformüzletekben, de egyre több hagyományos boltban is megtalálhatjuk.
A hajdina nem csak a mag formájában fogyasztható. Készítenek belőle lisztet is, ami több ország hagyományos konyhájában is fontos szerepet tölt be. Hajdinlisztből készül a francia hajdinapalacsinta, a galette, és az oroszok népszerű blinije. A hajdinalisztet más lisztekkel keverve kenyérfélékhez, pékárukhoz lehet használni, valamint ételek sűrítésére is alkalmas. A hajdinaliszt sikér tartalma alacsony, ezért nem süthető belőle magas, duzzadt, puha, levegős belű kenyér, csak ha más lisztekkel, őrleményekkel keverjük. Önmagában a hajdinalisztből inkább vékony – palacsintaszerű – vagy pászka formájú kenyeret, illetve tésztát készíthetünk.
A hajdinalisztnek van egy jellegzetes íze, amelyet leginkább érdesnek, földes jellegű íznek lehetne jellemezni.
A hajdina és a belőle készült liszt élelmi rostokban gazdag, így a kiegyensúlyozott étrend méltó részét képezheti. Gluténmentes alapanyag, így a gluténérzékenyek étrendjébe is beilleszthető, helyettesítheti a gluténtartalmú gabonaféléket a sütés-főzés során, illetve mag formájában köretként is kiváló. Azonban nem csak a gluténérzékenyeknek érdemes kipróbálni, magas rosttartalma miatt jó alternatívája lehet a finomított liszteknek, mindenki számára.
