Barion Pixel
A webáruház böngészésével elfogadja, hogy cookie-kat helyezzünk el az Ön számítógépén abból a célból, hogy elemezni tudjuk, hogyan használja honlapunkat. Hogyha nem egyezik bele, hogy cookie-kat használjunk, amikor Ön ezen az oldalon böngészik, előfordulhat, hogy weboldalunk nem fog teljes körűen működni.

Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?

Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?

Eljött az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba az ételallergiával és az ételintoleranciával kapcsolatban! Sokan még mindig azt hiszik, hogy a kettő egy és ugyanaz. Te ne kövesd el ezt a hibát!

Szuper, ha számodra ez a cikk csak egy emlékeztető, mert már otthonosan mozogsz a témában! Ha mégis van olyan rész, amiről még olvasnál kicsit, csak kattints az alábbi tartalomjegyzékben az adott címre, és máris a kívánt bekezdéshez ugrasz!

I. Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?
II. Ételallergia
III. Ételintolerancia
IV. Laktózérzékenység és tejallergia
V. Gluténérzékenység
VI. Táplálkozás ételallergia és ételintolerancia esetén

 

Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?

Az első és legfontosabb, amit érdemes leszögezni:

Az ételallergia és az ételintolerancia nem ugyanaz!

Amíg az ételallergia okozta tünetekért az immunrendszer a felelős, addig az ételintolerancia tüneteit az emésztőrendszer váltja ki. Ebből következik, hogy az ételallergia veszélyesebb, mivel bizonyos esetekben olyan súlyos allergiás reakciókkal is járhat, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek. 

Erre a kockázatra azért is fontos felhívni a figyelmet, mert az élelmiszerekben található allergének okozta problémák az ételallergiával küzdő emberek 50%-nál azonnal jelentkeznek, így kezelésük nem tűr halasztást. De a késleltetett reakciók (4-24 órával később) is lehetnek nagyon súlyosak. Ezzel szemben az ételintolerancia okozta tünetek lassabban, csak órák vagy napok elteltével jelentkeznek.

Egy másik fontos különbség az ételallergia és az ételintolerancia között, hogy amíg allergiáknál jellemzőbb, hogy már egészen kis mennyiség is problémát okozhat, addig az ételintolerancia okozta tünetek mértéke gyakran az elfogyasztott mennyiségtől függ.

Ezeket az alapvető különbségeket érdemes nagyon megjegyezni! Sajnos sokak számára nem világos, hogy az ételallergia és az ételintolerancia nem szinonimái egymásnak. Pedig ahhoz, hogy megfelelően tudjunk viszonyulni hozzájuk, fontos, hogy tisztában legyünk velük kapcsolatban, és még csak véletlenül se keverjük őket össze!

 

Ételallergia

Ételallergia esetén az ételben található allergén azonnali vagy gyors (2 órán belül fellépő) immunválaszt idéz elő. Ez az allergiás reakció lehet kellemetlen, de veszélytelen, mint amilyen a bőrviszketés, bőrkiütés, szájzsibbadás, hányinger, hasfájás vagy szédülés. Súlyos esetekben pedig előfordulnak (élet)veszélyes reakciók is, mint amilyen a légszomj, az arc-, illetve torokduzzanat; vagy akár anafilaxiás sokk is: a légutak hirtelen szűkülete, vérnyomásesés és szapora szívverés. 

Könnyen életveszélyes állapotba kerülhet az ételallergiával küzdő személy, ha olyasmit fogyaszt, aminek összetevői között megtalálható az allergén!

A kóros immunválaszt az okozza, hogy az elfogyasztott élelmiszer alkotóelemeit a szervezet (tévesen) veszélyes, idegen anyagként érzékeli, és ezért elkezd ellenanyagot termelni. Ezt már egyetlen falat is kiválthatja.

Ételallergia diagnosztizálásához laborvizsgálatra van szükség. A 20 leggyakrabban előforduló allergén, amelyeket a legtöbb ilyen laborvizsgálat ki tud mutatni, a következők: tojásfehérje, tehéntej, tőkehal, búzaliszt, földimogyoró, szójabab, paradicsom, sárgarépa, burgonya, narancs, alma, banán, őszibarack, rákfélék, szezámmag, marhahús, kiwi, zeller, mandula és mogyoró. Ezek közül azonban nem mindegyiket jelölik allergénként az élelmiszereken. A kötelezően jelölendő allergének listáját rendelet rögzíti, ezeket kötelező az élelmiszereken megjeleníteni akkor is, ha csak nyomokban is lehet jelen.

Az ételallergia és az ételintolerancia közti legfontosabb különbségek

Ételallergia Ételintolerancia
a tünetekért az immunrendszer a felelős a tüneteket az emésztőrendszer váltja ki
a tünetek azonnal jelentkeznek a tünetek később jelentkeznek
minimális mennyiség is elég lehet a reakcióhoz a tünetek súlyossága függ az elfogyasztott étel mennyiségétől

Ételintolerancia 

Ételintolerancia esetén a tünetek lassan, akár órákkal később jelentkeznek. Súlyosságuk pedig függ az elfogyasztott étel mennyiségétől. A tünetek nem életveszélyesek, de ennek ellenére nem szabad félvállról venni őket! 

Hosszú távon akár komolyabb problémákhoz is vezethet, ha valaki túl sok olyan ételt fogyaszt, amellyel szemben a szervezete intoleráns. 

Az ételintoleranciáért az emésztőrendszer működési zavara a felelős. Ez a rendellenesség okozza azt, hogy bizonyos tápanyagokat nem tud megfelelően lebontani és megemészteni. Ezt bizonyos enzimek hiánya, illetve csökkenő vagy megszűnő aktivitása eredményezi. (Például a laktózérzékenységet a tejcukrot lebontó laktáz enzim hiánya okozza. Emellett a felborult bélflóra, a gyulladt bélfal és az e mögött meghúzódó úgynevezett „áteresztő bél"-szindróma is szerepet játszhat az intolerancia kialakulásában.)

Az ételintolerancia tünetei általában emésztőrendszeri panaszok: puffadás, gyomorfájdalom, gázképződés, hasmenés vagy székrekedés. Ehhez társulhatnak idővel bőrproblémák is.

Ételintolerancia-gyanú esetén specifikus laborvizsgálatokat érdemes elvégezni: mivel a tünetek nem feltétlen azonnal jelentkeznek, a pontos diagnózishoz ez elengedhetetlen. 

 

Laktózérzékenység és tejallergia

Az ételallergia és az ételintolerancia közti különbségre jól felhívja a figyelmet a laktózérzékenység és a tejallergia összehasonlítása.

A tehéntej alapvetően tejcukorból (laktóz) és tejfehérjéből (kazein) tevődik össze. Az esetek túlnyomó többségében a laktóz az, ami intoleranciát okozhat, és a tejfehérje az, ami allergiás reakciót válthat ki bizonyos emberekből. (Tejfehérje-intolerancia is okozhat emésztési panaszokat és gyulladást a szervezetben, amennyiben átjutnak a molekulák a bélfalon – jellemzően a fentebb említett „áteresztő bél"-szindróma esetén).

Akik tehát tejallergiásak (vagy pontosabban: tejfehérje-allergiával küzdenek), azoknak már egy korty tej elfogyasztása is allergiás rohamot idézhet elő.

A laktózérzékenységgel küzdő embereknél a laktáz-enzim mennyisége, aktivitása egyénenként befolyásolhatja mennyi az a dózis, ami már hamar tüneteket okoz.

 

Gluténérzékenység

A gluténérzékenység neve megtévesztő, hiszen nem szerepel benne sem az „allergia”, sem az „intolerancia” szó. Akkor vajon melyik csoportba tartozik a cöliákiának és lisztérzékenységnek is hívott állapot?

A gluténérzékenyeknél a kalászos gabonafélékben (búza, rozs és árpa) található fehérje okozza a problémát. Ennek a fehérjének a gliadin nevű alkotóeleme az, amellyel szemben sokak szervezete intoleráns.

A gluténérzékenység egy genetikailag meghatározott autoimmun betegség. 

A gluténérzékenység a vékonybél nyálkahártyáján található bélbolyhokat érinti. Az autoimmun reakciót a kalászos gabonafélékben – a búzában, árpában és rozsban – található fehérje, a gliadin váltja ki. A beteg szervezete a gliadint idegen anyagnak érzékeli és támadást indít ellene (gliadin elleni antitesteket termel), de eközben tévesen a saját sejtjeit is elpusztítja. Ennek eredményeképpen a vékonybél bolyhai súlyosan roncsolódnak, leépülnek, így a táplálék felszívódása zavart szenved.

A sérült nyálkahártyán a tápanyagok nem tudnak jól felszívódni, így gyakran vitamin- és ásványianyag hiány alakul ki, valamint kellemetlen hasi tünetek, fogyás, hasmenés tapasztalható.

A súlyos felszívódási zavar ellenére a betegség lehet tünetmentes, vagy olyan – nem tipikus – tünetek is mutatkozhatnak, amiből sokáig nem lehet rájönni arra, hogy baj van. A „hagyományos” vezető tünetek nélkül (pl. fogyás, hasi panaszok) is jelen lehet a betegség, főképpen felnőtt korban.

Érdemes még külön megemlíteni a búzaallergiát (vagy gabonaallergiát), amely nem azonos a gluténérzékenységgel (ahogy a neve is mutatja). A gabonák más összetevője a felelős érte, és abból a szempontból inkább a pollenallergiához hasonlít, hogy nem a gabona elfogyasztása, csupán a nyálkahártyára kifejtett irritáló hatása okozza a (szintén pollenallergia tüneteihez hasonló) tüneteket.

(A gluténérzékenységről és a gluténmentes étkezésről ide kattintva részletesebben is olvashatsz!)

 

Táplálkozás ételallergia és ételintolerancia esetén

Fontos hangsúlyozni, hogy semmiképp sem ajánlott öndiagnózist végezni! Minden esetben gasztroenterológust kell felkeresni, és az általa javasolt vizsgálatokra ellátogatni ahhoz, hogy egyértelműen kiderüljön milyen probléma állhat a különböző tünetek hátterében! 

A pontos diagnózis felállítása után pedig érdemes lehet dietetikussal is egyeztetni az étkezéssel kapcsolatban. Az intoleráns panaszokat okozó, valamint az allergén összetevőket tartalmazó élelmiszerek gondos körültekintéssel kikerülhetőek, és ennek köszönhetően a panaszok elkerülhetően, megelőzhetőek. 

Ha odafigyelsz arra, hogy mit fogyasztasz, és kiegyensúlyozott étrendet követsz, akkor nem fog problémát okozni ételallergia vagy ételintolerancia sem!

Tünetmentes és egészséges életet élhetsz, ha a megfelelő élelmiszereket fogyasztod! Webáruházunkban számtalan gluténmentes, tejmentes, laktózmentes és vegán élelmiszert találsz, amelyeket biztonsággal fogyaszthatsz gluténérzékenyként, laktózérzékenyként, tejallergiásként; illetve más allergiák (pl. tojás és szója) esetén is!


Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebook-on, az Instagramon és a TikTok-on is, hogy ne maradj le az újdonságokról!

 

Tartalomhoz tartozó címkék: blog