blog

Frissen diagnosztizált cöliákiásoknak, vagy paleo életmódot élőknek, gluténmentes étrendet folytatóknak, a gluténmentes lisztek és lisztkeverékek között eligazodni nem a legegyszerűbb feladat. Már annyira sok gluténmentes liszt elérhető az áruházak polcain, hogy sokan csak találomra választanak egyet, mert nem kapnak útbaigazítást, hogy melyik gluténmentes liszt mire jó.

Európai kultúránk, magyar gasztronómiánk magával hozza a különböző kenyerek, és péksütemények iránt való rajongást. Hazánkban a legtöbben előszeretettel fogyasztanak kenyeret, gyakorlatilag mindenhez, legyen szó levesről, pörköltről, főzelékről, vagy gyümölcsről. A péksütemények sokak mindennapi reggelijét jelentik: könnyen, gyorsan hozzájuk férhetünk, már a legtöbb sarki boltban is. Az illatos péksüteményekről, a frissen sült kenyerekről lemondani nem egyszerű kihívás, de, ha valakit egészségügyi helyzete kényszerít erre a döntésre, nincs más választása: a hagyományos receptúrák alapján készült pékárukat ki kell iktatnia az életmódjából. 

Mire jók a lisztkeverékek? Ki, melyiket válassza? Megéri megvásárolni a lisztkeverékeket? Sokakban felmerülhetnek az előbbi kérdések, és, azok számára, akik még nem próbálták ki a lisztkeverékek adta lehetőségeket, nem biztos, hogy egyértelmű, mennyire megkönnyíthetik az életet.

Azok, akik rendszeresen, vagy alkalmanként sütnek kenyeret, pékárut, fánkot, lángost, pogácsákat, stb. már rutinosan nyúlnak a hagyományos alapanyagokhoz, és könnyűszerrel összeállítják a kívánt ételt. De, ha valakinek, aki kezdő életmódváltó, újdonsült vegán, tojás-, ill. tejfehérje érzékenynek, kihívást jelenthet újra megtanulni sütni, a még ismeretlen vegán alapanyagokból.

Emlékszel azokra a pillanatokra, amikor egy friss, ropogós kakaós csiga illata betöltötte az egész helyiséget? Vagy amikor a sajtos pogácsa lágy, omlós állaga elolvadt a szádban? Ha vegán életmódra váltottál, akkor sem kell lemondanod ezekről az élményekről – hiszen az ízek, élmények és az érzékek világa vegán formában is elérhető.

A tésztafogyasztás hatalmas népszerűségnek örvend szinte az egész világon, Magyarországon pedig talán az egyik legkedveltebb élelmiszerré vált az évszázadok alatt. A világ legtöbb részén a tojásmentes durum tésztákat részesítik előnyben, azonban, a magyar lakosság nagy része a tojással készült száraztésztákat preferálja. Gluténérzékenység esetén egyik sem fogyasztható, tojásérzékenység esetén, és vegán életmód mellett a tojással készült száraztésztákat szigorúan kerülni kell.  

Délkelet-Ázsia bizonyos területein már hosszú idő óta használják a kókuszpálma bimbózó virágából előállítható kókuszvirág cukrot. A legtöbb kókuszvirág cukrot, kókusznedv cukrot, kókuszpálmacukrot, kókuszcukrot–kinek, hogy tetszik- a Fülöp szigetek, és Indonézia termeli. Magyarországon csupán néhány éve vált ismertté.

A tudatos életmódot élők, diétázók, fogyókúrázók között sokan megálljt parancsolnak a nem kalóriamentes édesítőszereknek, sokan kizárják az életükből a teljesen természetes, növényi szirupokat is. A szirup szó hallatán, szinte érezni a szánkban a tömény, édes oldat ízét. A szirupok általában valamilyen cukoralkohol tömény oldatát jelentik, ízük határozottan édes, halmazállapotukat tekintve sűrűek, folyékonyak, ragacsosak. Sok, természetes, növényi alapú, nem kalóriamentes szirupot azonban érdemes fogyasztani a bennük található ásványi anyagok, és vitaminok miatt. Mint minden táplálék fogyasztásánál, úgy a növényi szirupoknál is, fogyasztásukkor a mértékletességen legyen a hangsúly!

A növényi alapú italokkal, a „növényi tejekkel” napról napra több ember helyettesíti a tehéntejet, vagy az addig fogyasztott állati forrásból eredő tejet. Sokakat az úgynevezett „cruelty-free, tehát az erőszakmentes életmód késztet erre, vannak, akik növényi étrendet folytatnak, és ezért állnak át a növényi eredetű tejhelyettesítők fogyasztására, és vannak, akiknek egészségügyi problémákból adódóan muszáj elhagyniuk a tejtermékeket, és meg kell barátkozniuk a növényi tejekkel. Magyarországon a tejfehérje allergiások száma igen nagy: a felnőtt lakosság 1-2 %-át, a gyermekeknek pedig mindegy 5-8 %-át érinti a téma. A laktózérzékenyek száma ennél jóval nagyobb: hazánkban a felnőtt lakosság 30-40 %- ánál intoleráns reakciókat vált ki a tej-, és a tejtermékek fogyasztása.

Ki ne szeretné a kelt tésztás ételeket? A frissen sült foszlós kalácsot, a pihe-puha fánkot, vagy a különböző töltelékű péksüteményeket a legtöbben kedvelik, és napi szinten fogyasztják. A péksütemények sokak tízórais dobozában ott lapulnak, jövet-menet az emberek könnyűszerrel el tudják fogyasztani, így valóban praktikus ételnek számítanak a rohanó életmódban.

Azoknak, akiknek fontos a bevitt szénhidrát mennyisége, és minősége, azoknak, akik paleo életmódot élnek, azoknak, akik bármilyen egészségügyi, vagy elvi okból kerülik a hozzáadott cukor fogyasztását, gyakran nehézséget okoz a csokoládéról való lemondás.